belépés / regisztráció
2020. október 25. vasárnap
Aktuális lapszám

Társasházak felújítása: napkollektor mezők a tetőn

A társasházak felújítása - ellentétben a családi házakkal -gazdasági beruházás, amelyet gazdaságossági indokok motiválnak. Amíg a saját házunkra vagy lakásunkra sok esetben azért költünk, mert nekünk így tetszik, a közös részeknél csak akkor nyúlunk a zsebünkbe, ha anyagilag is megéri.

 

Számtalan olyan társasházat találunk, amely jó környéken, értékes telken tragikus állapotban van kívülről, akár 70 évvel a háború után belövésekkel tarkítva, hulló vakolattal áll, miközben belül gyönyörű, felújított lakásokkal rendelkezik. Itt a "komfort zónánk" a lakásajtóval kezdődik és ér véget. Ami azon túl van, az már a "közös", nem a miénk. Arra pedig nem költünk, és nem is vigyázunk rá.

A családi házak külseje és belseje sokkal nagyobb összhangot mutat. Itt már költünk a vakolatra, a tetőre, mert az a miénk, hozzánk tartozik, nekünk megy tönkre és nekünk marad meg, minket ítélnek meg általa.

Gazdaságosság

A gazdasági beruházások legfontosabb szempontjai a "muszáj" és a megtérülés. Azért költünk, mert már nem halaszthatjuk tovább, vagy mert megéri. Ami egy családi házban eladható -például a nagyon drága csempe - az egy társasháznál irreális elvárás.

Vannak olyan termékek és megoldások, amik az egyik helyen gazdaságosak, a másikon pedig kétségesek. Ilyen dolog tipikusan a napkollektor. Családi házak esetében viszonylag magas a bekerülési költség, és ehhez képest kicsi az évente megtakarítható összeg, amiből időnként még a karbantartásra is költeni kell. De itt a tulajdonos egy személyben dönt, és sok esetben az indok mindössze annyi, hogy "kell nekem".

A társasházak esetében a tervező felelőssége sokkal nagyobb. Itt valóban gazdaságos megoldást kell ajánlani, gondosan kell méretezni, és azt egy egész közösséggel el kell fogadtatni, és szükség esetén meg kell -legalábbis meg kellene - védeni. Lehet, hogy ez ma illúzió, de valójában ez a valódi igény: valaki pénzt ad ki, és ezért a számára lehető legjobban megfelelő dolgot kellene kapnia. Mivel ő nem szakember, a szakemberek dolga és felelőssége lenne a tudást mellé tenni, és megadni minden szükséges felvilágosítást, tisztességesen: az előnyöket ugyanúgy megemlíteni, mint a korlátokat.

A napkollektorok

Sokszor a szakemberek is nehezen döntik el, illetve tudják megindokolni, hogy miért célszerű ezt vagy azt a kollektort választani. Szemre nagyon hasonlók, nagyon nehéz eldönteni, hogy melyik a jobb, illetve melyik éri meg jobban. A vásárlónak nehezen lehet megmagyarázni, hogy a hasonló termékek közötti árkülönbség általában indokolt. Pedig rengeteg olyan dolog van, aminél ez nem okoz gondot: például egy rántott hús esetében, ami nagyjából ugyanazokból az alapanyagokból készül, ugyanúgy néz ki, ugyanolyan meleg, egyszerűen belátható, hogy van belőle finom, jó és ehetetlen.

A napkollektorok rendelkeznek bizonyos veszteségekkel. Az abszor-ber folyamatosan nyeli el az energiát, de ugyanakkor el is veszíti: minél melegebb, annál nagyobb mértékben, részben sugárzással, részben hőleadással. Ezért van az, hogy amikor leállítjuk a rendszert, akkor a hőmérséklet nem emelkedik minden határon túl: be fog állni egy egyensúlyi állapot, amikor a veszteségek elérik a nyereségek szintjét. Ezt hívjuk üresjárási hőmérsékletnek.

Az üresjárási hőmérséklet ezért lehet a kollektorok minőségének egyik jellemző adata is. Végezhetünk bonyolult számításokat arra, hogy az ára alapján gazdaságilag melyik éri meg jobban. Műszakilag viszont egyszerűsíthető a kérdés: két azonos méretű kollektor közül a magasabb üresjárási hőmérsékletű, két azonos üresjárási hőmérsékletű közül pedig a nagyobb felületű a "jobb".

Ráadásul az üresjárási hőmérséklet könnyen kideríthető. A gyártók ezt megadják, mert ennek megfelelő hőszigeteléssel kell ellátni a kollektorhoz kapcsolódó csővezetékeket. Ha megfigyeljük, ezen kívül kevés olyan adatot találunk a napkollektorok adatlapjain, ami közvetlenül és gyorsan felhasználható a döntés meghozatalakor. Ennek az az oka, hogy a napkollektor által termelt hőenergia nagyon erősen függ a beépítés helyétől, módjától, az időjárástól és a környezettől. Senki sem mer pontosan számon kérhető teljesítmény adatokat leírni, mindössze a megengedett és szabványos körülmények között elérhető kötelező minimum értéket. Most ott tartunk, hogy minden kollektor prospektusán ugyanaz a számadat szerepel: Teljesítmény: legalább 525 kWh/m2/év, annak ellenére, hogy valójában jelentős különbségek vannak, de ezeket a gyártók a számtalan befolyásoló tényező miatt nem merik írásban garantálni.

Fogyasztási szokások

Hogyan lehetséges az, hogy ami egy családi házban nem biztos, hogy megtérül, az nagyobb méretekben mégis lehet gazdaságos? Lehet, hogy valami nagyban teljesen más, mint kicsiben? Nos, lehet.

Alapvető különbség van a nagyobb lakóépületek és a családi házak meleg víz fogyasztása között. Azt gondolnánk, hogy egy olyan közösség, ami családokból áll, ugyanúgy viselkedik, mint egy család önmagában, csak éppen nagyobbak a szükségletei. Ez nem így van. Mindig vannak apróbb különbségek, nem pontosan ugyanakkor fürdünk, mosogatunk stb. A méretezések során az egy-idejűségi tényezővel ezt vesszük figyelembe.

A napkollektoros rendszerek pillanatnyi hatékonyságát jelentős részben határozza meg az, hogy a melegítendő víz milyen hőmérsékletű, ugyanis a hőcsere "motorja" a hőmérséklet különbség.

Következmények

Ha ezt mind végiggondoljuk, akkor rájövünk, hogy a friss, hideg hálózati vizet tudjuk a legnagyobb hatékonysággal melegíteni.

Az előzőekben említett, nem 100%-os egyidejűség másik hatása, hogy elnyújtja a használati időket. Ez a mi szempontunkból azt jelenti, hogy már nem túl magas, 45-50 darabos lakásszám esetén is előáll az a helyzet, hogy valahol mindig folyik a meleg víz. Egy ekkora közösségben már mindig van otthon valaki: nyugdíjas, kismama, beteg stb.

Másképpen fogalmazva: mindig rendelkezünk felmelegítésre váró, a lehető leghidegebb állapotban lévő friss vízzel, ami folyamatosan áramlik be a rendszerbe. Ellentétben a családi házakkal, ahol hosszú üzemszünetek vannak, és a napkollektoros rendszer jelentősen felmelegszik, itt jó méretezés esetén biztosítani tudjuk a folyamatosan magas hatékonyságot és kihasználtságot.
A napkollektoros rendszerek megtérülésének a léte pontosan ettől függ: mennyire hatékonyan és milyen hosszú időn keresztül tudjuk őket működtetni. Az a rendszer, ami rossz hatékonyságú, mert gyenge minőségű, vagy csak kevés ideig tud dolgozni, például azért, mert túl van méretezve, gyakorlatilag csak "optikai tuning", minden valós haszon nélkül.

Bekerülés és megtérülés

A gyakorlatban az "optikai tuning" elég gyakori. A tervező sokszor gondosan kiszámol mindent, meghozza a szükséges döntéseket, majd a beruházásnál minden megváltozik, mert olyankor az ár a legfontosabb tényező. Sajnos, senki nem veszi észre, hogy ekkor elveszik a felelősség, em-

berek komoly pénzeket költenek el erre a "szerencsejátékra", ahol már semmi sem kérhető számon. A más elemekből álló rendszer nem az, amit a tervező megálmodott, és nem is az, amit a vásárló venni akart. A tervező joggal mondja, hogy "én nem ezt terveztem", az eladó pedig, azt, hogy "én nem ígértem semmit, ön választotta ezt a terméket". Ehhez képest viszont nagyon sokba került, és nagyon sokáig nem is lehet majd lecserélni, mert a pénz már elfogyott.

A megtérülési időket jelentősen befolyásolja a megkapott támogatás,

legalábbis a vásárló szempontjából. Ez árcsökkentésként működik, és javítja egy társadalmilag valamiért fontosnak tekintett megoldás elterjedését. Sokszor olyan szempontok alapján, ami egy átlagember számára nehezen érthető.

Társasházak esetében támogatás nélkül is sokkal jobb a helyzet, mint a családi házaknál. A kedvezőbb műszaki feltételek miatt az egy lakóegységre eső beruházási költség csak töredéke a családi házaknál fellépőnél. Sok a fajlagosan olcsóbb központi elem, például a tárolók, szivattyúk és szabályozóelemek, illetve a méretezés alapján egy lakásra sokkal kevesebb kollektor jut.

Mivel a társasházi felújítások elsősorban gazdaságossági kérdések, mindig a telj es életciklust kell figyelni, nem csak a beruházási költséget

magában, és ettől elkülönítve a hozamot. Nagyon gondosan kell eljárni a tervezett megoldástól való eltérések esetében. Gyakorlatilag akkor cselekszünk helyesen, ha egy-egy elem olcsóbbra történő kiváltásakor újra méretezzük és szimuláljuk a teljes rendszert. Például kollektor változtatás esetén nem csak a hozamot, hanem a szivattyúk kiválasztását és teljesítmény-felvételét is ellenőrizzük.

Nyárády-Berzsenyi Győző
épületgépész mérnök

A szerzõ egyéb cikkei:

  Tanúsítványok: CE, ETA, Teljesítménynyilatkozat és társaik
  Tanúsítványok: Eurovent, Solar Keymark, ISO és társaik
  Szellőzőgépek hővisszanyerõ rendszerei – kicsit más szemmel
  DencoHappel az új GEA Klímatechnika!
  Jó szelet! – Az ErP rejtelmei
  Hőszivattyúk társasházban

A szerzõ összes korábbi cikke >>

Eseménynaptár

Hirdetés
Kiadja a Média az épületgépészetért Kft.
Szerkesztőség és kiadóhivatal:
H-1112 Budapest, Oltvány u. 43. I/2.
Telefon: +36 (1) 614 5688
E-mail: kiado@magyarinstallateur.hu

 
Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Igazg.
Előfizetés és reklamáció: +36 (1) 767-8262
E-mail: hirlapelofizetes@posta.hu
 
 
elfelejtettem a jelszavam